Státusztörvény: mindenkinek rosszabb lesz, de nem ugyanannyival
Az új jogállásról szóló tervezetről március eleji nyilvánosságra kerülése óta a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) egyeztet heti rendszerességgel a kormánnyal. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a minap a G7-nek azt mondta: „párbeszéd vagy vitahelyzet nem jött létre, meghallgatják, lejegyzik a kérdéseinket és felvetéseinket, most kezdi a kormányoldal válaszadást.” A PSZ szerint a kormány ugyan írásban, egy 2022 nyarán az Európai Uniónak elküldött dokumentumban ígéretet tett arra, hogy nem fosztja meg szerzett jogaitól a munkavállalókat, a tervezet szinte csak jogfosztást tartalmaz, így jelenlegi formájában biztosan elutasítják. A PSZ-nek önmagában az egységes jogállás elgondolásával nincs problémája, bár a béremeléshez biztosan nem kell új jogviszonyt teremteni. A PSZ-hez olyan információk is eljutottak, hogy a nagyobb egyházi fenntartók sem örülnek a státusztörvény-tervezetnek.
A Belügyminisztérium bosszút akar állni a tanári érdekképviseleteken is
Nemcsak a pedagógusokat, hanem az érdekvédelmi szervezeteiket is jogfosztás érheti, ha elfogadják az új státusztörvényt. Ennek tervezetében ugyanis szerepel, hogy csak azokat a szakszervezeteket tekintenék reprezentatívnak és törvényes tárgyalópartnernek, melyek taglétszáma lefedi a teljes foglalkoztatotti kör minimum tíz százalékát. Máskülönben sem országos, sem fenntartói szinten nem lenne kötelező egyeztetni velük, a szakszervezeti vezetők sem kapnának órakedvezményt iskolai munkájukban. Így kevesebb idejük jutna a tanítás mellett az érdekképviseleti munkára. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Gosztonyi Gábor a Népszavának azt nyilatkozta, ez egyértelmű bosszú az elmúlt év sztrájk- és tiltakozáshullámáért, ugyanis egyetlen más foglalkoztatási törvényben sincs ilyen szigorúan szabályozva a szakszervezeti reprezentativitás. A cél egyértelmű, az Orbán-kormány le akarja darálni a pedagógus szakszervezeteket -fogalmazott a PSZ alelnöke. A PSZ-nek megközelítőleg 14 ezer tagja van jelenleg, közülük mintegy 9 ezren rendelkeznek aktív közalkalmazotti jogviszonnyal. Az viszont továbbra is kérdés, hogy a kormány mihez mérné a 10 százalékos reprezentativitási küszöböt, Gosztonyi Gábor szerint ez még az egyeztetéseken sem derült ki.
