ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT

A SZAKSZERVEZET ÉS A KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS JOGKÖREIRŐL

	SZAKSZERVEZET	KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS (KÉPVISELŐ)
Munkahelyeken (intézményekben)	A szervezkedés (működés) joga A munkavállalók alkotmányban biztosított joga, hogy szociális, gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében érdekképviseleti szervezetet, szakszervezetet alakítsanak. A szakszervezet joga, hogy a munkaszervezeteken belül szerveket működtessen, települési, területi, ágazati és országos szervezeteket (szövetségeket) alakítson, valamint nemzetközi szövetséghez csatlakozzon (Alkotmány 70/C. §, Mt. 14-19. §). Kollektívszerződés-kötés joga A szakszervezet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt), valamint a Munka törvénykönyve (1992. évi XXII. törvény, Mt) vonatkozó részei alapján jogosult kollektív szerződést (KSZ) kötni. Az Mt., a Kjt. és a 138/1992. (X. 8.) sz. kormányrendelet a közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő számos fontos kérdést a kollektív szerződés szabályozási körébe utal. A KSZ hatálya azokra is kiterjed, akik nem tagjai a kollektív szerződést kötő szakszervezet(ek)nek. Együttműködési, tájékoztatási jog Az állami szervek, a helyi önkormányzatok és a munkáltatók kötelesek a szakszervezetekkel együttműködni, ennek keretében érdek-képviseleti tevékenységüket az ehhez szükséges információk biztosításával elősegíteni, valamint észrevételeikre, javaslataikra vonatkozó részletes álláspontjukat és ennek indokait harminc napon belül velük közölni. A munkáltató köteles döntése előtt a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezettel véleményeztetni a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen a munkáltató átszervezésére, átalakítására, szervezeti egység önálló szervezetté alakulására, privatizálására, korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket. A véleményezéssel kapcsolatos eljárásra az Mt. 66. § irányadó azzal, hogy a tizenöt napos határidőt a tervezetnek a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet képviselőjéhez való érkezésétől kell számítani. A szakszervezet a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonyával összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos. A munkáltató ezt a tájékoztatást és intézkedésének indokolását nem tagadhatja meg. A szakszervezet ezen túlmenően jogosult a munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) kapcsolatos álláspontját, véleményét a munkáltatóval közölni, továbbá ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni. [Mt. 21., 22. § (1) bekezdés.] Ellenőrzési jog A szakszervezet jogosult ellenőrizni a munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását. Ennek keretében a munkaviszonyra vonatkozó szabályok végrehajtásáról az érintett szervtől tájékoztatást kérhet, és a szükséges felvilágosítást, adatot rendelkezésére kell bocsátani. A szakszervezet az ellenőrzés során észlelt hibákra és mulasztásokra a végrehajtásért felelős szervek figyelmét felhívhatja, és ha azok a szükséges intézkedéseket a kellő időben nem teszik meg, megfelelő eljárást kezdeményezhet. Ennek eredményéről az eljárást lefolytató szerv a szakszervezetet tájékoztatni köteles. [Mt. 22. § (2)-(3) bekezdés.] Kifogásolási (vétó-) jog A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet jogosult a munkavállalókat, illetve ezek érdekképviseleti szerveit közvetlenül érintő jogellenes munkáltatói intézkedés (mulasztás) ellen kifogást benyújtani. A kifogást a munkáltató vezetőjéhez, a kifogásolt intézkedésről való tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül kell benyújtani. Kifogást az intézkedés megtételétől számított egy hónapon túl nem lehet benyújtani. Nincs helye kifogásnak, ha az intézkedéssel szemben a munkavállaló jogvitát kezdeményezhet. Ettől eltérően, ha a munkáltató a szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése hiányában szüntette meg rendes felmondással (felmentéssel), a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet jogosult kifogás benyújtására. Ha a munkáltató a kifogással nem ért egyet, egyeztetésnek van helye. A kifogással kapcsolatos egyeztető tárgyalást a kifogás benyújtásától számított három munkanapon belül kell megkezdeni. Ha az egyeztetés hét napon belül nem vezet eredményre, az eredménytelenség megállapításától számított öt napon belül a szakszer-	· RÉSZVÉTELI JOGOKAT gyakorol az adott munkáltatónál foglalkoztatott közalkalmazottak közössége nevében az alábbiak szerint (Kjt. 16. §). · EGYÜTTDÖNTÉSI JOG a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználására, illetve az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítására. · VÉLEMÉNYEZÉSI JOG a munkáltató döntése előtt: a) a munkáltató gazdálkodásából származó bevétel felhasználásának tervezetéről; b) a munkáltató belső szabályzatának tervezetéről; c) a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetéről; d) a korengedményes nyugdíjazásra és a megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzelésekről; e) a közalkalmazottak képzésével összefüggő tervekről; f) a munkáltató munkarendjének kialakí-tásáról és az éves szabadságolási tervről. · TÁJÉKOZTATÁSI JOG A munkáltató legalább félévente köteles tájékoztatni a közalkalmazotti tanácsot a részmunkaidős és a határozott időre szóló foglalkoztatás helyzetének alakulásáról. [Kjt. 16. § (3)] · KONZULTÁCIÓHOZ VALÓ JOG CSOPORTOS LÉTSZÁMLEÉPÍTÉS ESETÉN Ha a munkáltató csoportos létszámcsökkentés végrehajtását tervezi, a döntést megelőzően legalább 15 nappal köteles a közalkalmazotti tanáccsal, közalkalmazotti tanács hiányában a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek és a munkavállalók képviselőiből létrehozott bizottsággal (a továbbiakban együtt: a munkavállalók képviselői) konzultációt kezdeményezni, és azt a döntésének meghozataláig vagy a megállapodás megkötéséig folytatni. Ez a kötelezettség a jogutód nélkül megszűnő munkáltató esetében a munkáltató felszámolóját, illetve végelszámolóját terheli. A konzultációt megelőzően legalább hét nappal a munkáltató köteles írásban közölni a) a tervezett csoportos létszámcsökkentés okait, b) foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban a tervezett létszámcsökkentéssel érintett, illetve c) a Kt. 38/A. § (1) bekezdésében meghatározott időszakban foglalkoztatott munkavállalók létszámát. A konzultáció során a munkáltató megfelelő időben köteles a munkavállalók képviselőivel írásban közölni a) a létszámcsökkentés végrehajtásának tervezett időtartamát és időbeni ütemezését, b) a kiválasztás szempontjait, valamint

	SZAKSZERVEZET	KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS (KÉPVISELŐ)
Munkahelyeken (intézményekben)	vezet bírósághoz fordulhat. A bíróság nemperes eljárásban, tizenöt napon belül dönt. A kifogásolt intézkedést a munkáltató és a szakszervezet közötti egyeztető tárgyalás befejezéséig, illetve a jogerős bírósági döntésig végrehajtani nem lehet, illetve végrehajtását fel kell függeszteni. (Mt. 23. §) Munkahelyi nyilvánosság igénybevételének joga A munkáltató köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy a szakszervezet az általa szükségesnek tartott információkat, felhívásokat, valamint tevékenységével kapcsolatos adatokat a munkáltatónál szokásos vagy más megfelelő módon közzétegye. A szakszervezet joga, hogy a munkaidő után, illetve munkaidőben, a munkáltatóval történt megállapodás szerint, a munkáltató helyiségeit érdekképviseleti tevékenysége céljából használhassa (Mt. 24. §). Tájékoztatási jog a munkáltató jogutódlása esetén Jogutódlás esetén a jogelőd és jogutód munkáltató - legkésőbb a jogutódlást megelőzően tizenöt nappal - köteles tájékoztatni a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet a jogutódlás a) időpontjáról vagy tervezett időpontjáról, b) okáról, c) a munkavállalókat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről, továbbá - a megállapodás érdekében - köteles konzultációt kezdeményezni a munkavállalókat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről. A konzultációnak ki kell terjednie az intézkedések elveire, a hátrányos következmények elkerülésének módjára, illetve eszközére, továbbá e következmények enyhítését célzó eszközökre. A jogelőd és a jogutód munkáltató akkor is köteles a tájékoztatási és konzultációs kötelezettségét teljesíteni, ha a jogutódlást megalapozó döntést a jogelőd munkáltatót ellenőrző szervezet vagy személy hozta meg. A jogelőd és a jogutód munkáltató nem hivatkozhat arra, hogy a konzultációs és tájékoztatási kötelezettséget azért nem teljesítette, mert az ellenőrző szervezet vagy személy a jogutódlásról szóló döntéséről a tájékoztatást elmulasztotta. A jogutódlásra vonatkozó rendelkezésekből eredő - e § szerinti - kötelezettségek a jogutód nélkül megszűnő munkáltató esetén a munkáltató felszámolóját, illetve végelszámolóját terhelik. Ha a munkáltató eljárása során megsérti a szakszervezet jogait, a szakszervezet ennek megállapítása iránt bírósághoz fordulhat. (Mt. 85/B. §) Tájékoztatási, konzultációs kötelezettség a munkáltató átadása esetében [Kjt. 25/A. § (1)-(2) bek.] Ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) a Munka törvénykönyve vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, a munkáltató átadásra kerülő szervezete, illetve tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az átadás időpontjában megszűnik. Az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb az átadást megelőzően harminc nappal korábban köteles tájékoztatni a közalkalmazottat, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet és a közalkalmazotti tanácsot (közalkalmazotti képviselőt) az átadás a) időpontjáról, b) okáról, c) a közalkalmazottakat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről, továbbá köteles a szakszervezettel és a közalkalmazotti tanáccsal (közalkalmazotti képviselővel) konzultációt kezdeményezni a közalkalmazottakat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről. A konzultációnak ki kell terjednie az intézkedések elveire, a hátrányos következmények elkerülésének módjára, illetve eszközére, továbbá a következmények enyhítését célzó eszközökre. Az esélyegyenlőségi terv elfogadása [Mt. 70/A. § (1) bek.] Az esélyegyenlőségi tervet (2003. évi CXXV. törvény) a munkáltató és a szakszervezet együttesen fogadja el. Sztrájkjog A munkabeszüntetés joga az 1989. évi VII. törvény által szabályozott keretek között valamennyi munkavállalót (közalkalmazottat) megilleti. Tehát nem szakszervezeti jogosítvány. Ám a sztrájk szervezésében, az egyeztető tárgyalások eredményes lebonyolításában, a törvényes keretek megtartásában a szakszervezetnek megkülönböztetett szerepe van. A szakszervezeteket megilleti a szolidaritási sztrájk joga.	c) a munkaviszony megszüntetésével járó, a jogszabályban, illetve a kollektív szerződésben meghatározottól eltérő juttatás feltételeit, mértéke meghatározásának módját. A konzultációnak - a megállapodás érdekében - ki kell terjednie a csoportos létszámcsökkentés a) elkerülésének lehetséges módjára, eszközére, b) elveire, c) következményeinek enyhítését célzó eszkö-zökre, valamint d) az érintett munkavállalók számának csökken-tésére. Ha a munkáltató és a munkavállalók képviselői a konzultáció során megállapodást kötnek, azt írásba kell foglalni és meg kell küldeni az illetékes munkaügyi központnak. A munkáltató és a munkavállalók képviselői között a konzultáció során kötött megállapodásba ütköző felmentés jogellenes [Mt. 94/F. § (1)]. Ha a munkáltató eljárása során megsérti a közalkalmazotti tanács vagy a szakszervezet Mt. 94/B. §-ban meghatározott jogait, a közalkalmazotti tanács, illetve a szakszervezet ennek megállapítása iránt bírósághoz fordulhat. A bíróság nyolc napon belül nem peres eljárásban dönt. [Mt. 94/F. § (2)] · A MUNKAVÁLLALÓK TÁJÉKOZTA-TÁSÁHOZ VALÓ JOG A munkáltatónak biztosítania kell annak lehetőségét, hogy a közalkalmazotti tanács az általa szükségesnek tartott információkat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a munkáltatónál szokásos vagy más megfelelő módon közzétehesse. [Mt. 62. § (1)] · A KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZAT MEGALKOTÁSÁNAK JOGA A munkáltatóval együttesen a KT megalkotja a közalkalmazotti szabályzatot, amely az alábbiakra térhet ki: - a fent felsorolt jogok gyakorlásának módjára, rendszerességére; - a KT és a munkáltató kapcsolatrendszerét érintő egyes kérdések részleteire; - a közalkalmazotti szabályzat kollektív szerződésre tartozó kérdéseket nem szabályozhat. · A KT választásával és működésével kapcsolatos legfőbb szabályokat az Mt. 43-70. §-ai rögzítik, a KT-választással kapcsolatos egyes kérdéseket pedig a 175/1998. (X. 30.) sz. kormányrendelet szabályozza. · A működéssel kapcsolatban kiemeljük a következőket: - a munkáltató biztosítja a KT választásának és működésének indokolt költségeit; - A közalkalmazotti tanács a munkáltató tervezett intézkedésével kapcsolatos álláspontját tizenöt napon belül közli a munkáltatóval. Ennek elmulasztása esetén úgy kell tekinteni, mintha az intézkedéssel egyetértene. A tizenöt napos határidőt a tervezetnek az elnökhöz, illetve a közalkalmazotti tanács ügyrendjében megjelölt személyhez való érkezésétől kell számítani. [Mt. 66. § (1)-(2)] - A KT jogosítványait sértő munkáltatói intézkedés érvénytelen. Ennek megállapítása iránt a közalkalmazotti tanács bírósághoz
	SZAKSZERVEZET	KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS (KÉPVISELŐ)
Munkahelyeken (intézményekben)	Munkaidő-kedvezmény igénybevételének joga A munkaidő-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen - eltérő megállapodás hiányában - minden három, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után havi két óra. E kedvezmény mértékébe a munkáltatóval való tárgyalás időtartama nem számít be. A munkaidő-kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A kedvezményeket több tisztségviselő is igénybe veheti, sőt, egy részét az önkormányzati szintű érdekegyeztetésben részt vevő tisztségviselő számára is össze lehet adni. A munkából való távolmaradást előre be kell jelenteni. A munkaidő-kedvezmény tartamára a tisztségviselőt távolléti díj illeti meg. A szakszervezet kérésére a munkaidő-kedvezményből fel nem használt időtartamot, de legfeljebb a munkaidő-kedvezmény felét a munkáltató köteles pénzben megváltani. A munkáltató a pénzbeli megváltás összegét az érintett szakszervezeti tisztségviselők átlagos, előző naptári évi átlagkeresete alapján állapítja meg, és havonta utólag - bruttó összegben - fizeti ki a szakszervezet részére. Ezt a pénzösszeget a szakszervezet csak az érdekvédelmi tevékenységével összefüggő célra használhatja fel. (Mt. 25. §). A szakszervezetek tisztségviselőit (Mt. 25. §) megillető munkaidő-kedvezményt a pedagógus kötelező órájának arányos csökkentésével kell kiadni. (Kt.v. 1. sz. melléklet Harmadik rész II/11.) A számításhoz a következő módszert ajánljuk: három tagonként (2 óra x kötelező óraszám) : (4,33 hét x 40 óra heti munkaidő). Így kiszámítható, hogy az adott intézményben a tényleges szakszervezeti taglétszám alapján mennyi is a heti kötelező óraszámból kiadandó munkaidő-kedvezmény. Például az általános és középiskolai tanárok esetében (2 x 20) : (4,33 x 40) = 0,2309 óra hetente. Huszonhét szakszervezeti tag esetén (27 : 3) x 0,2309 = 2,078, azaz heti 2 óra munkaidő-kedvezmény a kötelező órából. Óvodapedagógus esetében (2 x 32) : (4,33 x 40) = 0,3695 óra kedvezmény jár a kötelező óraszámból. Huszonhét szakszervezeti tag esetén (27 : 3) x 0,3695 = 3,325, azaz heti 3 óra a kötelező órából. Nem pedagógus esetében ez heti fél óra, havi 2 óra. Huszonhét szakszervezeti tag esetén (27 : 3) x 0,5 = 4,5 óra hetenként a teljes munkaidőből. A szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelemhez való joga A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló kirendeléséhez, a tizenöt munkanapot elérő kiküldetéséhez, az Mt. 150. § (1) bekezdésén alapuló más munkáltatónál történő foglalkoztatásához, az átirányításához, ha ez a munkavállaló más munkahelyre való beosztásával jár, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által felmentéssel történő megszüntetéséhez. Az ilyen tisztségviselővel szemben fegyelmi eljárás elrendelése előtt előzetesen ki kell kérni a megfelelő szakszervezeti szerv véleményét, illetve a változó munkahelyre alkalmazott tisztségviselő más munkahelyre való beosztásáról a megfelelő szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell. A szakszervezet a munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait is tartalmaznia kell. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli a munkáltatóval, úgy kell tekinteni, mintha a tervezett intézkedéssel egyetértene. A tisztségviselővel szemben elrendelt fegyelmi eljárás esetén ezt azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakszervezet a tervezett intézkedéssel kapcsolatos véleményét a munkáltató tájékoztatásának átvételétől számított három napon belül köteles közölni. A munkajogi védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére, illetve annak megszűnését követő egy évre illeti meg, feltéve, ha tisztségét legalább hat hónapon át betöltötte. Amennyiben a választott tisztségviselő ügyében az eljárásra jogosult szakszervezeti szerv nem határozható meg, a jogosultságot az a szakszervezeti szerv gyakorolja, melyben a tisztségviselő tevékenységét kifejti. A munkajogi védelem a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás esetében is megilleti a tisztségviselőt. (Mt. 28. §).	fordulhat. A bíróság nemperes eljárásban, tizenöt napon belül határoz. (Mt. 67. §) - A közalkalmazotti tanács jogosultságainak gyakorlásával összefüggésben jogosult a munkáltató nyilvántartásaiba betekinteni. [Mt. 68. § (1)] - A közalkalmazotti tanács a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel, valamint az egyenlő bánásmód követelményének megtartásával kapcsolatos. A munkáltató a tájékoztatást nem tagadhatja meg. [Mt. 68. § (2)] - A közalkalmazotti tanács, illetve tagja a működése során tudomására jutott adatokat, tényeket csak a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése, illetve a munkavállalók személyiségi jogainak megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra. (Mt. 69. §) - A közalkalmazotti tanács a munkáltatónál szervezett sztrájkkal kapcsolatban pártatlan magatartásra köteles. Ennek értelmében sztrájkot nem szervezhet, illetve a sztrájkot nem támogathatja és nem akadályozhatja. A közalkalmazotti tanács sztrájkban részt vevő tagjának megbízatása a sztrájk idejére szünetel. (Mt. 70. §) · MUNKAIDŐ-KEDVEZMÉNY A közalkalmazotti tanács tagját havi munkaideje tíz százalékának, elnökét havi munkaideje tizenöt százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg. A munkaidő-kedvezmény időtartamára távolléti díj jár. [Mt. 62. § (2)] A közalkalmazotti tanács tagjait és elnökét [Mt. 62. § (2)] megillető munkaidő-kedvezményt a pedagógus kötelező órájának arányos csökkentésével kell kiadni. (Kt. 1. sz. mell. Harmadik rész II/11.) · MUNKAJOGI VÉDELEM A közalkalmazotti tanács tagjának munkajogi védelmére a választott szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az Mt. 28. §-a szerint a szakszervezeti szervet megillető jogosultságot a közalkalmazotti tanács gyakorolja. [Mt. 62. § (2)-(3)] A munkajogi védelmet a közalkalmazotti képviselő tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az Mt. 28. §-a szerint a szakszervezeti szervet megillető jogosultságot – ha a közalkalmazotti képviselő nem szakszervezeti tisztségviselő – a munkavállalók közössége gyakorolja. Az egyetértésről a munkáltató tájékoztatását követő tizenöt napon belül a munkavállalók szavazással döntenek; a szavazás akkor érvényes, ha ezen a választásra jogosult munkavállalók több mint fele részt vett. A szavazásra egyebekben a megválasztásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a szavazás elmaradását vagy érvénytelenségét az egyetértés megadásának kell tekinteni. A munkavállalók előzetes értesítéséről a munkáltatónak megfelelően gondoskodnia kell. (Mt. 62/A. §)
Önkormányzatoknál	Egyeztetési jog A területi és települési jelentőségű kérdésekben az önkormányzat az érintett megfelelő szintű, adott körben reprezentatív szakszervezettel az önkormányzati érdekegyeztető fórumban egyeztet [Kjt. 6. § (1) bekezdés b) pont]. Kötelező véleménykérés joga Az önkormányzat döntése előtt az érintett megfelelő szintű, adott körben reprezentatív szakszervezetekkel véleményezteti	NINCS JOGOSÍTVÁNYA! (A KT jogosultsága kizárólag csak az intézményen belüli ügyekre terjed ki!)
	SZAKSZERVEZET	KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS (KÉPVISELŐ)
Önkormányzatoknál	- a közalkalmazotti illetményelőmeneteli rendszer pénzügyi fedezetéül szolgáló költségvetés, - a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő intézkedés tervezetét [Kjt. 6. § (3) bek.]. A tervezeteket, az azokról történő döntés előtt legalább 15 nappal meg kell küldeni a véleményezésre jogosult szakszervezeteknek. MEGJEGYZÉS: A munkahelyi (intézményi) szinten felsorolt szakszervezeti jogosítványok értelem szerint vonatkoztathatók a települési szinten is, hiszen az önkormányzat mint intézményfenntartó munkáltatói állami feladatokat lát el! Kötelező tárgyalás joga A csoportos létszámcsökkentést eredményező döntést megelőzően az önkormányzat az önkormányzati érdekegyeztető fórumban - az érdekegyeztetésben részt vevő felekkel - tárgyalást kezdeményez. [Kjt. 38. § (4) bek.]	NINCS JOGOSÍTVÁNYA! (A KT jogosultsága kizárólag csak az intézményen belüli ügyekre terjed ki!)
Ágazati miniszternél	Egyeztetési jog A munkaügyi kapcsolatokat és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati miniszter – az országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek bevonásával – az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel, az ágazati sajátosságoknak megfelelően ágazati (alágazati) érdekegyeztető fórumban egyeztet [Kjt. 6. § (1) bekezdés a) pontja]. Kötelező véleménykérés joga A miniszter az országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek bevonásával az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel véleményezteti a) az ágazatba (alágazatba) tartozó közalkalmazottak foglalkoztatását érintő döntések tervezetét, b) az ágazatra (alágazatra) vonatkozó munkajogi szabályozással, illetve a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli szabályokkal kapcsolatos javaslatokat. [Kjt. 6. § (2) bek.] Kötelező tárgyalás joga A csoportos létszámcsökkentést eredményező döntést megelőzően a miniszter az ágazati (alágazati) érdekegyeztető fórumban - az érdekegyeztetésben részt vevő felekkel - tárgyalást kezdeményez. [Kjt. 38. § (4) bek.]	NINCS JOGOSÍTVÁNYA!
Kormánynál	Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT) Intézményes keretet teremt a Kjt. hatálya alá tartozó intézményi körben a közalkalmazottak összességét érintő munkaügyi kérdésekben az országos, ágazatközi szintű szociális párbeszéd működéséhez, valamint a jogalkotásról szóló törvényben foglalt véleményezési jogok érvényesítéséhez. A KOMT tagjai (oldalai) a kormány megbízott képviselői (Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Pénzügyminisztérium, Mi-niszterelnöki Hivatal, Belügyminisztérium és az érintett ágazati minisztériumok), a közalkalmazottakat képviselő országos szakszervezeti szövetségek képviselői (SZEF 6 hely, ÉSZT 3 hely, MSZOSZ 1 hely, LIGA 1 hely), valamint a helyi önkormányzatok országos érdek-képviseleti szervezeteinek képviselői 1-1 hellyel. A KOMT tehát a szociális párbeszéd tripartit (háromoldalú) intézménye. Az oldalakat tájékozódási, véleményezési, javaslattételi és döntési jog illeti meg, amelyek területeit és gyakorlásának módját a KOMT alapszabálya rögzíti. A KOMT-ban született megállapodás, állásfoglalás - az oldalak döntése alapján - a Magyar Közlönyben jelenik meg. Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) Az OKÉT intézményes keretet teremt a közszolgálati alkalmazottak összességét érintő jövedelempolitikai, bérpolitikai, munkaügyi, foglalkoztatási kérdésekben az országos szintű szociális párbeszéd működéséhez, megállapodások megkötéséhez, valamint segíti az érdek-képviseleti szervezetek jogalkotásról szóló törvényben foglalt véleményezési jogának érvényesítését. Az OKÉT háromoldalú (tripartit) fórum. Kormányzati oldal: Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Mi-nisztérium, Pénzügyminisztérium, Belügyminisztérium, Honvédelmi Minisztérium, esetenként az érintett más minisztériumok. Szakszervezeti oldal: Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF - 5 hely), Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT - 2 hely), Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (1 hely), állandó meghívottak: MSZOSZ (1 hely), LIGA (1 hely). Önkormányzati oldal: hat országos önkormányzati szövetség 1-1 hellyel.	NINCS JOGOSÍTVÁNYA!